top of page
  • Bora Fanni

Ázsia expressz- Interjú Lukács Thanh Huong Ildikóval



Kicsit mi is betekintést nyerhettünk Ázsia divatvilágának rejtelmeibe, hiszen Lukács Thanh Huong Ildikóval volt szerencsénk beszélgetni. Fiatalsága ellenére rendkívül határozottan, elszántan és ösztönösen mozog a tervezők világában, egészen pontosan a keleti művészet rejtelmeiben.

1. Hogyan tudatosult benned, hogy tervező szeretnél lenni?


Az első tanév után évfolyam szinten passzív évbe kényszerültünk. Ezt követően a környezetemben erősödött a szakma iránti pesszimista hozzáállás és a szakmáról való lebeszélés, amiket próbáltam ignorálni, de végül hatottak rám. Elhatároztam, hogy a másik imádott szakmámra, az állatorvosi szakmára váltok, de amikor láttam a közösségi felületeken, hogy ki miket alkot, akkor éreztem egy nagyon erős megbánást és vágyakozást. Ekkor és ezekből a mély és erős érzelmeimből fakadóan tudatosult bennem, hogy legyen bármi, akkor is végigcsinálom, és magamhoz mérten a legjobbat hozom ki mindenből.


2. A tervezés során, milyen szempontok alapján haladsz a végtermék hatásossága érdekében?


Meghatározott sorrendem nincs, és szerintem szabály sincs erre, hangulat és inspiráció függő, de minden tervem alapja az újrahasznosítás. Van, hogy egy anyag megtetszik és megihlet, ezért alkotok köré egy történetet, vagy külön vannak történeteim és anyagaim, majd valamilyen módon ötvözöm a kettőt. Tervezés előtt tematikus képi gyűjtést készítek, ezeket elemzem, inspirálódom belőlük. Ahogyan ülepedik le a sok információ, úgy kristályosodnak ki és csiszolódnak egymáshoz a történetek, az anyagok és a tervek, ötletek. Néha jobb időt hagyni a tervek után, hogy frissebb szemmel tudjam áttekinteni őket. Ezt követően számomra a babán való kísérletezés és hajtogatás vált be, olyankor természetesebben jön minden, és sokkal látványosabbak az eredmények. Ezek mellől nem hiányozhatnak az anyagmanipulációk, a látványos elemek, de a végleges megvalósítás előtt addig kísérletezem a különböző varrás módszerekkel, amíg meg nem találom a megfelelőt.

3. Milyen anyagokkal szeretsz dolgozni? Volt olyan darab, aminek kifejezetten kihívás volt a kivitelezése?


Nagyon vonzódom a vásznakhoz, könnyű is velük dolgozni, emellett szeretek kísérletezni nem ruhaként funkcionáló anyagok beépítésével pl. műanyagok, gyékény, szivacs stb. Készítettem egy nagy felületű, földig érő kabátot, amire mozaikszerűen lettek ráapplikálva 3D-s, mintás képek. Brutális volt megtalálni a kivitelezéshez a megfelelő ragasztót – kb. 9-10 ragasztót vettem, és 1 ragasztóval volt működőképes a terv –, majd kézzel minden formát a megfelelő méretre vágni, és ezt követően ragasztani.


4. Eddigi munkáid közül, melyik volt a számodra legizgalmasabb projekt?


Határozottan a diplomamunkám volt a legizgalmasabb projektem. Abszolút kiteljesedhettem, mivel megvalósíthattam az újrahasznosításon alapuló ötletemet “Urbán Jungle” címmel, melyben Ázsia modern és nélkülöző részeinek a kontrasztját dolgoztam fel. Összegyűjtöttem a mások számára feleslegessé vált ingeket, gyékényeket, szivacsos strandpapucsokat, kiürült rizses-zsákokat, 3D-s képeket, és beleépítettem a terveimbe. Nagyon pozitív és bátorító érzés volt, hogy a tanárok támogatóan álltak a témám megvalósításához.


5. Hogyan befolyásolta a mindennapjaidat a 2020-ban ránk nehezedő koronavírus?

Motiváltabbnak érezted magad inkább vagy tapasztaltál valami negatív hatást a szakirányodat illetően?


Mivel a járványhelyzet egybeesett a diplomakollekcióm kivitelezésével, több időm volt a kivitelezésre, viszont a konzultációkat megnehezítette. Az ingerszegény környezet sem volt kedvező, nehezen koncentráltam és emiatt az elején eléggé negatívan éltem meg. Ezután igyekeztem lazára venni és élvezni a munkát, ekkor sikerült ráéreznem és minden pozitív irányba fordult. Összességében nagyon kedvezően hatott rám, az alkotói munkámra és a jelenben is optimistán fogom fel a helyzetet. A terveim megvalósításához valószínűleg pont erre a lelassulásra volt szükségem, tehát sokat köszönhetek ennek az időszaknak, és a most már lelkileg támogató hátteremnek.

6. Mi lenne, azaz egy gondolat, ami a fiatal művészekre útmutatásként hathat?


Rájöttem, hogy fontos, hogy hű maradjak önmagamhoz, és ne másokhoz hasonlítgassam magam, hanem a fejlődést a saját személyemhez mérten nézzem. Másokkal versenyezni lehet, hogy rövid távon jó, de hosszú távon szerintem elvakít és leszív, miközben azt az energiát magamba is fektethetem.


7. Mik a terveid a mostani évvel kapcsolatban?


A terveim között szerepel új tevékenységek kipróbálása, régi hobbik felelevenítése, a vietnámi és az angol nyelvi tudásom fejlesztése. Továbbá szeretnék minden lehetőséget megragadni a szakmai fejlődéshez. A legkülönbözőbb művészeti pályázatokra adom be a jelentkezésem, amely által nemcsak a tudásomat kamatoztathatom, hanem a látókörömet is szélesíthetem a saját projektek megvalósításán keresztül.




Borítókép: Instagram @huongildi @shotsbydeen


Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comentarios


bottom of page