Ahogy telnek a tavaszi hónapok, egyre több a napsütéses órák száma. Jobb a kedvünk, gyakrabban tartózkodunk a szabadban, és bőrünk felületét egyre kevesebb ruha fedi. Ez azt is jelenti, hogy fokozottabban kitesszük magunkat a nap káros hatásainak. Vegyük sorra, hogyan tudunk tenni ellenük úgy, hogy közben élvezni is tudjuk a friss levegőn töltött időt!
Mi az, ami ennyire káros a nap sugaraiban? Az ultraibolya, röviden UV sugárzás. Ráncokat, foltokat, rosszabb esetben bőrrákot okoz, így nem is kérdés, hogy fontos a védekezés ellene. Két fajtája van, ami a Földön is érzékelhető, ez az UVA ás az UVB.
UVA sugárzás:
Ez felelős kb. 80%-ban az öregedésért. Nevében az „A” betű az angol ageing, azaz öregedés szót jelenti. Ezek azok a sugarak, melyek behatolnak a bőr legmélyebb rétegeibe, lebontják a sejtek szerkezetét, és ráncokhoz, pigmentációhoz, melanómához vezetnek. Átjut a felhőkön, az üvegen, így a kocsinkban ülve, árnyékba vonulva, illetve télen is ki vagyunk téve ennek valamilyen mértékben. Ezért hangsúlyozza sok bőrgyógyász és kozmetikus, hogy az év minden napján alkalmazzunk fényvédőt a fedetlen testrészeinkre. Másik kritikus téma a szolárium, amit szintén nem ok nélkül elleneznek ennyien, ugyanis többszörösen nagyobb az UVA sugárzás ezekben a gépekben.
UVB sugárzás:
Elnevezésében a „B” betű a burn, égés szót jelenti. Ebből biztosan sokan rájöttetek, hogy ez felelős a kellemetlen és kockázatos leégésekért. A bőr felső rétegét károsítja, itt zajlik a barnulás is. Gyakorlatilag a barnulás a szervezetünk saját védekező mechanizmusa. Minél barnább a bőr, annál kevesebb fényt nyel el. Erre persze elárulom, nem az a megoldás, hogy egyre többet napozzunk. Hiszen régen rossz, ha a testünknek védekeznie kell valamivel szemben. A nap okozta barnulás a bőr károsodásának a jele, még akkor is, ha nem kíséri bőrpír vagy hámlás. Statisztikailag elmondható, hogy egy személynek több mint kétszerese a bőrrák kialakulásának kockázata, ha életében legalább ötször súlyosabb leégést szenvedett.
Megoldás: a megfelelő fényvédelem!
-Kémiai fényvédő: Ez a típus az, amelynek 20-30 percre van szüksége, hogy kifejtse a védő hatását, mielőtt a szabadba vagy a vízbe mennénk. Beszívódik a bőrbe, és elnyeli az UV-sugarakat. Kémiai reakciót váltanak ki, amely érzékeli a bőrből felszabaduló UV-sugarakat, mielőtt károsíthatnák azt.
-Fizikai fényvédő: az érzékeny bőrűek, illetve a gyerekek jó választása. Aktív ásványi anyagokat tartalmaznak. Nem szívódik be a bőrbe, hanem megül a felületén, és visszaveri a káros sugarakat. Ennek okán viszonylag képlékeny, ha hozzányúlunk a bekent területhez, vagy izzadunk, könnyen elmozdulhat. Ezért érdemes vízálló változatot vásárolni belőle. Nem olyan kedvező tulajdonsága még, hogy magas faktorszámnál az anyag fehér színe enyhén megmaradhat. Fontos felhívni a figyelmet a fényvédők szavatosságának az ellenőrzésére, ugyanis maximum egy év eltelte után elveszítik hatékonyságukat. Másik tévhit, hogy elegendő a kozmetikumokban megtalálható SPF. Sajnos azokból annyira kevés mennyiséget kenünk az arcunkra, hogy szinte semmit se érnek. Kutatásokból arra jöttek rá, hogy kb. negyed teáskanálnyi adagot kéne a teljes védelemért, a bőrápolási rutinunk utolsó lépéseként csak a naptejből az arcunkra kenni.
Mi is pontosan az SPF?
Az SPF a Sun Protection Factor rövidítése. Ez jelzi, hogy milyen mértékben véd a nap káros hatása ellen. A Brit Bőrgyógyász Szövetség azt javasolja, hogy mindig használjunk legalább 30 SPF-fel rendelkező naptejet, amely blokkolja az UVB sugárzás 97% -át. A napfény természetesen nem egyenlő az ördöggel. Fontos a megfelelő D-vitamin előállítás miatt, illetve ahogy már említettem, a hangulatunkat is javítja, nem beszélve egy napsütéses tengerparti nyaralásról. A kulcs itt is a mértékletességben rejlik, és abban, hogy ezeket az információkat felhasználva védekezzünk a negatív hatásai ellen, hogy aztán biztonságosan élvezhessük előnyeit is.
Borítókép: unsplash.com @jasminchew