„Kis darabszám, természetes anyagok és színek jellemzőek a kollekcióimra.” - Interjú Simon Judittal

A Ditta Felt márkát a fenntarthatóság mellett a művészi vonal jellemzi elsősorban. Tevékenységében egy olyan összkép rajzolódik ki, melyben a különböző rétegek alkotnak egységet, és ezek mindegyike ugyanolyan fontos: a fenntarthatóság- értékmegőrzés, a tradicionális technikák modern értelmezése, a művészi-avantgarde és a nőiesség. Célja, hogy ezeknek a márkajellemzőknek olyan formát adjon, ami széles skálát biztosít azoknak, akik bevállalósabbak, és azoknak is, akik a visszafogottabb megjelenést kedvelik.

-Nagyon egyedinek tartom a munkáidat és a technikáidat is, amelyekkel dolgozol. Honnan hozod ezt a természetességet, nyugalmat, harmóniát, amit a munkáid, képeid és te magad is sugárzol?

Ezt kívülről látni magamon kicsit nehéz, de valószínűleg az a kulcs, hogy gyerekkorom óta a természet mellett az alkotásban találom meg a nyugalmat. A kreatív energiáimat így juttatom felszínre, ez egy napi szintű igény is nálam, tehát a napi rutinom része az alkotás valamilyen formája. Van bennem egy vonzalom a tradíciókkal kapcsolatban. Szeretem a régi, múltidéző dolgokat, és szeretem, hogy akkor még lassú volt a világ. Valószínűleg a bennem lévő lassúság miatt választottam magamnak két igen lassú technikát.

-Miért pont növényekkel kezdtél el festeni?

Ennek a technikának a szeretete régre nyúlik vissza, és nagyban meghatározza a növényekkel való kapcsolatom. Vagyis hogy gyerekkoromban nagyon sokat voltam a természetben, a kirándulások mellett nagyszüleim gazdálkodtak vagy telkük volt, én pedig a munka során mindig megtaláltam ott a számomra izgalmas dolgokat. A növények szeretete és az érdeklődés a téma iránt vezetett arra, hogy a növényi festést is elkezdjem tanulni.

-Milyen előnyei és hátrányai vannak, hogy ezt az utat választottad munkáid színezéséhez?

Ez a technika egyedi, nem nagyon lehet két teljesen pontosan ugyanolyan színt előállítani. A festési folyamat természetes, hosszadalmas, és a hagyományokat viszi tovább. Ez egyben előny és hátrány is. De ettől lesz plusz értéke egy ruhadarabnak, ami növénnyel van festve. Csak mert az vesz minket körül, nem az a természetes, hogy pár hónap után egy ruhadarab a kukában végezze. Ez egy viszonylag új szokás, ha a történelmet vizsgáljuk, és azt mutatja, hogy mennyire elértéktelenedett a viselet. Ha egy ruhadarab jó minőségű, és számomra van benne plusz érték, akkor annak évekig kell engem kísérnie.

-Mely színt a legkönnyebb és a legnehezebb ilyen módon előállítani?

Sok növényben van sárga színanyag, ezért a legkönnyebben előállítható az a sárga. A legnehezebb szerintem a tartós, hideg lila létrehozása.

-Hogyan kell elképzelnünk azt a munkafolyamatot, amikor egy maszkot vagy más ruhadarabokat növények segítségével festesz meg? Hogyan és milyen növényekből nyerhető ki a színezésre alkalmas anyag? Milyen technikákat alkalmazol?

Ennek a munkának több része van. A textilt alkalmassá kell tenni a növényi színezék felvételére. (Ehhez csak természetes szálasanyagokat tudunk használni, műszálak így nem festhetők.) Egyszerre több darabot vagy nagyobb mennyiségű textilt szoktam beavatni, bepácolni, a különféle száltípusok különféle módon készülnek elő (erre több technika is lehetséges). A festőlé elkészítése a következő lépés: kinyerjük a növényekből a színeket azáltal, hogy vízben főzzük vagy melegítjük. Végül a textil festése következik: a festőlében melegítjük. A festésnél már egyszerre csak egy-egy darabbal foglalkozom. Alapvetően nem bonyolult dolog ez a folyamat, de ha nem figyelünk apró részletekre, akkor könnyen becsúszhatnak hibák. Az egész művelet mennyiségtől függően néhány napot biztosan igénybe vesz, de inkább többet. Az összes folyamatnak jelentős része a várakozás is. Bővebben a részletekbe azért nem mennék bele, mert nincs egy vagy kettő darab recept, amit ha megtanulunk az mindenre érvényes. Ez minimum egy könyv terjedelmű anyag, alapokkal, rengeteg fontos részlettel, lehetőséggel, technikákkal. Nagyon sok növény (virágok, gyógynövények, gyökerek, kérgek, konyhai hulladék, stb.) alkalmas arra, hogy fessünk vele. Más kérdés hogy mennyire tartós a szín, amit ad. A csersav tartalom nagy mennyisége biztosít tartósságot egy növényi színezéknek - amellett hogy megfelelően festettünk vele -, tehát ezt jó figyelembe venni. Ezért kell ehhez a technikához egy alap növényismeret. Ám nem mindenkinek az a cél, hogy tartós színt állítson elő. Ezért minden attól is függ, hogy mit akarunk festeni, és azt mire akarjuk használni.

-A kézműves munkáid, a természetes alapanyagok (pl.: nemez, természetes színező anyagok stb.) mind eszembe juttatják a népiességet, a hagyományokhoz való ragaszkodást és ezek ápolását. Milyen saját kapcsolódási pontjaid vannak az előbb említett gondolatokkal összefüggésben?

Ahogy már említettem, fontos számomra a hagyomány, de sosem elégedtem meg a hagyományos dolgok lemásolásával, mert abban nekem még nincs benne az igazi alkotás. Ilyen értelemben az én munkáim távol állnak az igazán hagyományostól, mert teljesen szabadon értelmezem azt. Tehát lehet, hogy tudok készíteni egy nemez takarót a hagyományos mintakincs átültetésével, de ebben én még nem leszek benne. Ezért ezt a vonalat nem erőltettem sosem, én a tradíciókat a saját nyelvemre fordítom le, és viszem tovább.

-Mit jelent számodra a fenntarthatóság?

A textilek szépségéhez a természetesség is kapcsolódik nálam, de olyan formában, ami nem a szó szoros értelmében vett természet leutánzása. Valami plusz játékosságra is szükség van. Mindig sokat kísérletezem, ez alapvető igényem, szerintem ez a szakma velejárója is. A választott technikáim olyan irányvonalat képviselnek, ami egyenlő a fenntarthatósággal és környezettudatossággal. Kezdetben még használtam mesterséges színezékeket, és volt pár ruhadarab, ami nem természetes anyagokból készült. Születtek olyan termékeim, amelyek nem ezt az irányt erősítették, de az utóbbi években ezeket felszámoltam. Kis darabszám, kizárólag természetes anyagok és színek jellemzőek a kollekcióimra. Ez most már alap, sőt, még fokozni is szeretném a továbbiakban. A fenntarthatóság egy olyan dolog, ami életvitelszerűen kell, hogy jelen legyen, ha komolyan gondoljuk. Én komolyan gondolom, és nem is látok más helyes utat. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak a munkámban, hanem a mindennapokban is fontos számomra a fenntarthatóság és egy fenntartható életvitel. Jelenti ez azt, hogy piacra járok, kertészkedem, szelektíven gyűjtök, igyekszem jó minőségű ételeket vásárolni vagy készíteni magunknak, vigyázok a környezetemre, és amennyire sikerül, próbálom a zero waste megoldásokat választani.