Second hand, és ami mögötte van
A divatipar a világ egyik legszennyezőbb ágazata. Ezt felismerve egyre többen igyekeznek az életük más területei mellett a ruhadarabok vásárlása esetében is tudatosabbá válni. Nehéz azonban kiigazodni, hogy hogyan lehetne igazán fenntarthatóvá tenni a gardróbunkat.
Kép forrása: Unplash
Az egyik egyre népszerűbb, fenntarthatónak tartott lehetőség a second hand üzlet, vagy ahogy a köznyelvben él, a turkáló. Miért tartják jobb döntésnek, mint a plázákban található cégeket? Egyrészt, mert általában jóval olcsóbbak. Ezen kívül az emberek úgy érzik, hogy megmentenek egy más által megunt ruhát, ami náluk tovább tud élni, és ezzel kikerülik a fast fashion-re jellemző nagyfokú környezetkárosító hatást is. Arról viszont nagyon keveset lehet hallani, hogy a second hand üzletekben eladásra kerülő darabok hogyan kerülnek oda, milyen módon vannak tisztítva, mi lesz a hosszú ideig megmaradó ruhákkal, amiket senki se vesz meg? Vajon tényleg annyira etikus és ökobarát ez a vásárlási forma, mint eddig gondoltuk?
Magyarországra Angliából érkezik a legtöbb használt ruha, valamint Németországból, Olaszországból, Hollandiából és Belgiumból is nagy mennyiségben, bálákban érkeznek a darabok. Tehát hosszú utat tesznek meg hajón, kamionokon, mire a boltokban landolnak. Ezután következik a válogatás, majd a vegyi anyagokkal történő tisztítás, ugyanis csak a jobb minőségű darabokat éri meg árusítani. Még így is rengeteg, hosszú ideig el nem adott ruha végzi végül feleslegként. Ráadásul a turkálókban nem ritka, hogy akár hetente, kéthetente megújul az árukészlet. Ennek lehetősége csak a nagyfokú importtal jöhet létre, ami ugyanúgy szennyezi a környezetünket, mint a fast fashion kollekciók beszállítása.
Van ennél etikusabb, támogató lehetőség is a gardróbunk frissítésére? Igen! A hazai tervezők munkái, Magyarországról, vagy a közeli európai országokból gondosan kiválasztott méteráruból készülnek, precíz kivitelezéssel, többnyire alacsony példányszámban készítve. A lokálisan előállított terméknek az az előnye, hogy sokkal jobb a minősége (ezáltal valóban körforgásban tartható) és ami a legfontosabb: az orszábgban állítják elő, így munkahelyeket is teremtenek mindezzel.
Kép forrása: Unplash Egy designer darab természetesen valamivel költségesebb, de ez magába foglalja a minőségi, biztos forrásból származó anyagok árát, a ráfordított időt, illetve a valóban megfizetett magyar munkaerőt, ami a fast fashion darabjait gyártó emberek, gyakran kiskorúak esetében nem igazán jellemző. Az a tapasztalat, hogy a turkálókban hajlamosak az emberek túlzásba esni, átgondolatlanul vásárolni a kedvező ár miatt. Azonban lehetséges, hogy érdemesebb lenne ennyi pénzből egy jól kihasználható, minőségi terméket választani, amire valóban szükségünk van, és aminek megvásárlásával hosszú távon elégedettek lehetünk.
Ha továbbra is vágyunk a turkálókban tapasztalható „kincset találtam” érzésre, de legalább a szállítással járó, környezetre negatívan ható tényezőt el szeretnénk kerülni, akkor jó alternatíva lehet egy gardróbvásárba, Instagram vagy Facebook csoportba ellátogatni, ahol szintén elég kedvező áron lehet egy-egy (akár hazai designer) darabhoz hozzájutni másodkézből.
Mint ahogy a legtöbb dolognak, a second hand ruhák vásárlásának is van tehát negatív hatása. Azonban időről időre mindenkinek szüksége van új ruhákra. A hangsúly itt is a rendelkezésre álló alternatívák körültekintő mérlegelésén, a legkedvezőbb lehetőség keresésén, megtalálásán van.
