top of page
  • Bora Fanni

“Víz az életért”-A Citarum folyó napjainkban


Tegnap, azaz március 22-én volt a Víz világnapja. A víz az élet forrása. A Föld felületének többsége, azaz 70%-a. Az édesvizet a mindennapi életünkben széles körben használjuk: ivóvízként, a háztartásban, a mezőgazdaságban, az élelmiszerek előállítására, az iparban stb. A különböző gazdasági szektorok vízigénye eltérő: világviszonylatos átlagban az édesvíz 10%-át a lakosság, 30%-át az ipar, 70%-át a mezőgazdaság használja fel. Természetesen országonként, zónánként, a gazdasági fejlettség függvényében a globális átlaghoz viszonyítva lényeges eltérések mutatkoznak. Az édesvíz hiánya, ezen belül az ivóvízé egyre nagyobb méreteket ölt a Földön. Mára már világméretű jelenségnek tekinthetjük, mivel az emberi társadalom édesvíz igénye meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget. Jelenleg körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal. Van köztük egy, amely a legkétségbeejtőbb statisztikákat mutatja, a világ negyedik legnépesebb országa, Indonézia. Itt található a Föld tizenharmadik legnagyobb szigete, a Jáva-sziget, s mindezt körülveszi a Jáva-tenger, melyből elágazik a világ legszennyezettebb folyója, a Citarum.

Az első, ami a Nyugat-Jáva Citarum folyót megközelítve észlelhető, az a sűrű szag: forró napsütésben, rothadó szemét keveredik fanyar kémiai hulladékkal. Mintegy 9 millió ember él szoros kapcsolatban az indonéziai folyóval, és annak környékén több mint 2000 vállalat működik. Ezek közül a textilgyárak használják a víz legnagyobb százalékát. Közismert tény, hogy az olcsóbb ruhadarabok többsége a fejlődő országokból, megalázó körülmények között dolgoztató gyárakból kerül ki. Az elmúlt években hatalmas mennyiségű vegyi hulladékot engedtek közvetlenül a folyóba. A globális felmelegedés legerőteljesebb oka, a mértéktelen fosszilis anyagok égetése során felszabaduló szén-dioxid kibocsátása. Az ólomszint több, mint ezerszerese az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökség ivóvíz szintjének. Más nehézfémek, például alumínium, vas és mangán szintje meghaladja a nemzetközi átlagot. A széklet coliform baktériumok kvalitása, több mint 5000-szerese a kötelező határértékeknek - derül ki az Ázsiai Fejlesztési Bank 2013-as megállapításaiból. A vizéből isznak, vagy öntözik belőle a rizsföldeket. A közvetlen környezetében élőknek nincs lehetőségük a szemetet ártalmatlanítani, ezért kénytelenek azt elégetni, vagy a folyóba hajítani.

Az emberi szervezet 70%-a vízből áll, ezalatt a sejtekre és a vérre, illetve egyéb testnedvekre is gondolunk, amelyeknek vízhiányos állapota veszélybe sodorja az egészséget. Számtalan családról tudósítottak riporterek, akik ott jártak a Citarum menti vidéken, és testközelben tapasztalhatták meg a nincstelenség, az éhínség, a szomjúság és a kilátástalan élet nyomait. A 47 éves anya, Iim Halimah, 3 gyermeke mellett mesélte, hogyan veszítette el férjét, Jajang Suherman-t négy évvel ezelőtt. 46 éves korában, tuberkulózisban hunyt el, miután évekig tartó dermatitis-ben, azaz bőrgyulladásos betegségben szenvedett -; ez a Citarum mentén gyakori állapot. Halimah krónikus hörghurutban gyötrődik, és ezt az állapotot súlyosbítja a kórosan szennyezett víz és az alultápláltság. Azt mondja, az orvos évek óta figyelmezteti, hogy ne használja a folyóvizet, de nincs alternatívája. Illetve egy másik történet Suratmo-ról, egy halászról mesél, aki csak halkan tudott nevetni, amikor a kapásáról kérdezték. Az elmúlt öt évben a jövedelme már nem a halak fogásából származik, hanem használt tárgyak, például üvegpalackok horgászásából. Igen, Suratmo-t már nem lehet halásznak nevezni, mára a szemétszedés a kötelezettsége.


“Minden gyermeknek joga van a tiszta vízhez és az alapvető higiénés körülményekhez, amint azt a gyermek jogairól szóló egyezmény előírja. Az UNICEF vízügyi, és higiéniai munkájának (WASH) végső célja annak biztosítása, hogy minden gyermek megkapja a jogot a tiszta víz fogyasztására.”

Borítókép: unsplash.com @seefromthesky

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page